Az otthonápolásról tabuk nélkül

Félek

calmAggódunk. Ez a tüdőgyulladás sajnos nagyon rosszkor jött, és kicsi a valószínűsége, hogy a szervezete legyűri ezt az újabb nehézséget.

 

Jutka teljesen kétségbe esve várt minket: rossz előérzete van. Nagyon megváltozott Anna arca, mintha kezdené feladni.  Leültünk beszélgetni: mi legyen, ha légzéskimaradást tapasztalunk? Ha úgy látjuk, rosszabbodik az állapota? Megegyezünk, hogy semmiképp nem vitetjük kórházba.

 

Jutka négyszemközt elmondja, hogy talán keressek ruhát Annának, amit ráadhatnak. Ha bekövetkezne a baj.

 

Persze, intenzíven dolgozott. És végtelenül praktikus. Nem tudok rá haragudni. De ahogy keresgélek a ruhák között, nem bírom. Nem megy. Hol a francban van az a szürke kosztüm, amit annyira szeret? Szétdúlom a szekrényt: Nyoma veszett. Ráhagyom.

 

Mit tehetünk? Igyekszünk csillapítani a lázat, és folyadékot adni szondán és szájon keresztül. Közben végig félig ülő helyzetben van, nem mozgatjuk, csak ha nagyon muszáj. És persze az újabb fájdalomcsillapító tapasz.

 

Meg a 22-es csapdája: a felfekvés miatt katétert kapott az SBO-n, ami jó, hiszen nem kell folyton pelenkát cserélni és a seb felázása miatt aggódni. De már ma kiderült: valószínűleg fertőzés alakult ki (darabos, sötét színű a vizelet a zacskóban) a katéter miatt. Igyekszünk majd erre is megoldást találni.

 

Ma csak csöndben üldögéltünk felváltva mellette, néha beszélgettünk, néha hallgattunk. Közben persze délig nyitva volt a bolt is, ott is váltottuk egymást. Míg egyikünk Annánál, a másikunk a vevőkkel bíbelődött.

 

Hosszú nap volt.

Kommentek

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Üdvözlünk a Egészségblogon! Belépés Regisztráció Tovább a Házipatikára!